next up previous contents
Next: Számítógépes hálózatok szerkezete Up: b5 Previous: A példaprogramok elérhetosége   Contents

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok

Tíz-húsz évvel ezelőtt a számítógépek nagy méretű, drága eszköznek számítottak, esetenként nem is sorozatban, hanem egyedileg gyártották őket. A vállalatok és a kutatóintézetek gyakran csak egy vagy néhány ilyen nagy számítógéppel rendelkeztek, a dolgozók ezeket használták feladataik megoldásában segítőtársként. Az utóbbi évtizedben a helyzet gyökeresen megváltozott: a számítógépek egyre kisebbek, egyre gyorsabbak és egyre olcsóbbak lettek, és a számítógépek közötti adatátvitelre használt technológiák egyre olcsóbban, egyre nagyobb sávszélességet biztosítottak az átvitt adatok részére. Ezért gazdaságossá vált a drágán fenntartható központi számítógépek lecserélése több olcsó, önállóan muködo, de egymással kommunikálni képes számítógépre: a korábbi nagyszámítógép feladatait szét lehetett osztani úgy, hogy minden részfeladatot az az egység végezze el, amely arra a legalkalmasabb.

Egy számítógépes hálózat egymással kommunikálni képes számítógépekből áll (ahol a kommunikáció annyit jelent, hogy adatokat lehet eljuttatni az egyik számítógépről a másikra). A számítógépek kommunikációja megvalósulhat akár valamilyen közös hardver buszrendszeren keresztül, akár a nyilvános telefonhálózaton keresztül: a lényeg az, hogy a kommunikáló felek megértsék egymást. A számítógépes hálózatok fejlődésének legfőbb ösztönzo ereje gazdaságosságuk a nagyon drága nagygépes rendszerekhez képest: ma sokkal olcsóbb például 1000 darab 10 MIPS1.1sebességű mikroprocesszor, mint egy olyan központi feldolgozó egység, amelynek a sebessége eléri az 10000 MIPS-et, ha egy ilyen feldolgozó egység elkészítése egyáltalán lehetséges. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a hálózatokkal megoldható a számítógépek közötti adatmegosztás és a drágább perifériák megosztása úgyszintén, valamint a számítógépes hálózatok az adattároláson túl segíthetnek felhasználóik munkafolyamatainak, kommunikációjának megszervezésében is. Természetesen a számítógépes hálózatok alkalmazásának megvannak a maga hátrányai is: az első és talán legfontosabb probléma velük kapcsolatban az, hogy nincs meg a megfelelő szoftvertechnológia a bennük rejlő lehetőségek optimális kihasználására. Kevés az olyan algoritmus, amely jól szétosztható a hálózatba kapcsolt számítógépek között úgy, hogy a rendszer teljesítménye ne csökkenjen a hálózat méretének növekedésével. Másik probléma az, hogy a programok (legalábbis az eddig elkészültek) gyakran nem tudnak mit kezdeni a hálózat feldarabolódásával (az eszközök meghibásodásából eredendően ekkor ugyanis előfordulhat, hogy a rendszer alapvető feladatait ellátó számítógépek nem tudnak egymással kommunikálni). E feldarabolódásból eredő károk nagysága csökkenthető ugyan egy bizonyos mértékig azzal, hogy a rendszer működőképességéhez létfontosságúnak tekinthető szolgáltatásokat megtöbbszörözzük, de felléphetnek olyan kommunikációs akadályok is, amelyek ennek ellenére teljesen megbéníthatják a rendszer működését.

Manapság a számítógépes rendszerek kommunikációja egy termékeny kutatási terület, amelynek eredményeit nem csak a kutatóintézetekben és az űrkutatásban használhatják. Az eredmények nagyon hamar kibővíthetik mind az ipari és szolgáltatási alkalmazásokat készítő professzionális, mind pedig a területet hobbyként művelő amatőr programozók eszköztárát. E kutatások eredményeinek felhasználására szép példa a ma rohamosan terjedő, az emberiség kommunikációs lehetőségeit nagymértékben kiterjeszteni képes Internet világhálózat és a rajta megvalósított WWW1.2. Ezeknek az eredményeknek köszönhető például a Java programozási nyelv rohamos mértékű terjedése is: a Java kényelmesen és biztonságosan használható formában biztosítja mindenki számára ezen eszközök elérhetőségét.

A könyvnek ebben a fejezetében a ma talán leggyakrabban alkalmazott hálózati technológiát, a TCP/IP-alapú hálózati technológiát fogjuk áttekinteni, majd a további fejezetekben megismerkedhetünk e rendszer elemeinek a Java környezetből történő elérésével.

Végül megemlítjük, hogy az Internet és az internet kifejezések (ez utóbbi kis kezdőbetűvel van írva) nem teljesen ugyanazt a fogalmat fedik. Míg az internet szó bármilyen helyi kis kiterjedésű hálózatok összekapcsolásával kapott nagyobb kiterjedésű hálózatot jelölhet, addig az Internet szó az egyetlen világméretű, főleg kutatási és oktatási célokkal létrejött kommunikációs hálózatot jelöli1.3.



417#418
next up previous contents
Next: Számítógépes hálózatok szerkezete Up: b5 Previous: A példaprogramok elérhetosége   Contents
Balazs Csizmazia (ITEC - HH) 2009-09-23